2012. június 10., vasárnap

Macaron, azaz a nagy találkozás a híres desszerttel


Sokan nem ismerik ezt a pillekönnyű finom édességet, bevallom három nappal ezelőttig én is ezek közé az emberek közé tartoztam. Bár ez az állítás nem teljesen igaz, mert az egyik nemzetközi gasztro magazinban márciusban már olvastam róla egy cikket. Először a formája és a színe fogott meg a képeken, aztán az elkészítése, amely nagyfokú precizitást igényel, hogy megfelelő színvonalú édességet alkossunk meg. Egyszóval macaron felkeltette az érdeklődésemet.  Akkor még csak álmodoztam arról, hogy egy ilyen különleges ínyencséget elkészíthetek. Soha nem tudhatod, hogy mit hoz a holnap, jelentkeztem  hát  egy jótékonysági sütisütő versenyre, ahol a nyertes nyereménye két belépő volt Chefparade csoki- és sütiműhelyébe. Sütögettem egy vasárnap délután a fehér csokis meggyes ízű és pillangó, katica és virág alakú mini muffinokat még színes cukormázzal is kidíszítettem őket és készült  az epres mackó is. Fel sem merült bennem az, hogy két héttel később én veszem át a nyertesnek járó jegyeket. 

Így történt hát, hogy GasztroRenivel, mert igazi gourmet visz magával az ember, besétáltunk egy szép csütörtöki délutánon a Chefparade ajtaján. 


Maga a miliő rögtön magával ragadott, falakon rengeteg ételfotó, szakácskönyvekkel teli polcok, sok sütéshez tartozó kiegészítő és mindez ízlelésesen a gasztronómia szeretettét sugározta. Szóval macaron kurzusra jöttünk, a választás egyértelmű volt. Előtte már megkóstolhattam volna, mert több helyen is felfedeztem, hogy kapható a városban, de azt gondoltam én nemcsak megkóstolni fogom, hanem már rögtön készítem is egyben. Egy izgalmas világba csöppentem bele, három csapatban dolgoztunk és mindenki csinálta mindegyik munka fázist.

Macaron Olaszországból származik, méghozzá Velence környékén kezdték el készíteni a 14-15.században, sokan azért hiszik, hogy francia mert ma az egyik legjellegzetesebb cukrásztermék Franciaországban. 


Mi a macaron? Két kicsi korong mandulából, tojásfehérjehabból és porcukorból áll. Töltelék fogja össze, amit rengeteg féleképpen variálhatunk. Készítettünk belga tejcsokoládés vaníliás illetve levendulás trüffelt  és erdei gyümölcsös marcipános ganache-t tölteléknek.

Tökéletesre sikerültek a színes korongjaink már a látvány is felemelő volt, ahogy ránézett az ember az eper,  a shrek zöld, a citromsárga és levendula színű korongokra. 



Persze közben  kóstolgat az ember. Nini, ez sem lett olyan teljesen tökéletes alakú, milyen kár együk csak meg. 
Nagyon macerás? Igen az, de a végeredmény magért beszél, az érzés semmihez sem fogható, amikor beleharapsz egy olyan macaronba, amit te csináltál. Gyönyörű színes kívülről, a talpacskái látszódnak és a  töltelék isteni. 


Négy órát töltöttem macaron készítéssel. Megérte-e? Igen, ezalatt a négy óra alatt az agyam kikapcsolt, nem gondoltam semmire. Élveztem a jelen pillanatot és minden információt magamba szívtam, mint egy szivacs. 


Megfogott még egy nagyon fontos dolog, hogy azt láttam a  profi macaron készítő mesterünkön Csiszér Dórin, hogy rettentően élvezi az elkészítését. Csillogott a szeme és sokat mosolygott, ugyanolyan lelkes volt, mint mi.  Biztos vagyok abban, hogy egy héten többször adja át a tudását és valószínűleg már több ezer macaront és egyéb csokis finomságokat készített el, mégis sugárzott. Sok emberrel találkozunk az életünk során, bennem mindig azok hagynak nyomot, akiken látom, hogy szívvel lélekkel csinálnak valamit, mint Dóri. Az már nemcsak az ő munkájuk, hanem a szenvedélyük vagy fordítva a szenvedélyük egyben a  munkájuk is.


Macaron függőséget okozhat? Igen, mert sohasem elég belőle. A pulton lévő körülbelül 300 darab macaron látványával nem tudtam betelni. Mire készen lettek  inkább vidámnak, mint fáradtnak érezte magát az ember. A sok színes szivárvány színű korong, azt juttatta az eszembe, hiába ezek az olaszok tudnak élni nem véletlenül vált híressé a dolce vita.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése