Egy régi fénykép és egy receptversenyen elért helyezés

A nyertes recept: rétegezett gombás hús gyömbéres édesburgonya pürével

Eltűntem egy kis időre, mert nagyon zajlott az életem, és keresem az utam a gasztronómia tág tengerében. Közben látom, hogy hányan olvassák a blogot és hogy folyamatosan jelölik be a Facebookon számomra ismeretlenek az oldalt. Elgondolkodtam azon, hogy amióta írok és főzök mennyi minden történt. Egy új világ nyílt meg a számomra, szeretek játszadozni az ízekkel, a konyhában alkotni, fesztiválokra járni, cukrászokkal és szakácsokkal ismerkedni. Életemben nem kaptam ennyi szakácskönyvet, konyhai kiegészítőt, kérnek tőlem főzési tanácsot, recept vár az asztalomon az irodában. Fényképezőgéppel lepett meg az apám, olyan címszóval, hogy normális fotókat készítsél az ételekről kislányom. Az édesanyám pedig képes napokig segíteni nekem a konyhában, ha vidéken egy-egy receptversenyre készülök.

Sok emlék jut eszembe: a zöld színű muffin, egy vidám este hangulata, amikor a Nosalty felkérésére főztem. Egy nyári kaland, amikor a barátnőm képes volt Hollandiában kocsiba pattanni, és elvinni Brugge-be, mondván, hogy a belga praliné készítését látnod kell. Ősszel pedig egy nagy asztalnyi meglepetés bonbon, aminél szebb, meghatóbb szülinapi ajándékot nem is kívánhattam volna. Szóval a csokoládé többször is felbukkan, de ez majd egy következő történet lesz. 

Októberben szerettem volna megmérettetni magam, és beneveztem a Mindmegette & Lidl receptversenyére. Nos, elmondhatom magamról, hogy a szakmai zsűri díjazott és benne lettem a legjobb 21-ben. A nyeremény nem egy nagy összeg, mégis az elismerés jól esett.

Nemrég feltették nekem a kérdést, hogy miért csinálod? Miért jó ez neked? Nem zavar, hogy  a blogírásért nem kapsz fizetséget? Nem kell mindig mindenre választ adnunk, de elárulom, szeretem a 'Varázslat fakanállal'-t írni. A pénz nem minden és vannak dolgok, amik megfizethetetlenek és az öröm, amit a főzés kapcsán kapok, az pont ilyen. Szívvel lélekkel csinálom azt, amit szeretek. Hogy mióta? Talán már kislányként is így volt, amikor a bogrács mellett álltam és a gulyást kevergettem.

Az első főzős kép rólam. :)