Tás, a kacsa a tepsiben, azaz amikor a pasi főz

A legjobb barátom azzal hívott fel telefonon, hogy neki életbevágó segítségre lenne szüksége. Kiderült kacsát sütne párolt lilakáposztával és küldjem át neki a receptet. Hát ezen ugyan nem múlik, ezért gyorsan át is küldtem neki, majd másnap egyfolytában csörgött a telefonom. - Itt vagyok a boltban pecsenye kacsát vegyek vagy hizlaltat? Majd egy óra múlva megint csörgött. - A tepsit olívaolajjal kenjem ki vagy vajjal? Aztán egy óra múlva ismét megszólalt a mobilom. - Az édesburgonyát egyszerűen megfőzzem vagy serpenyőben süssem, majd pürésítsem? A kacsa szárnyait, hogy hajtom a nyaka alá? Néztem a blogodon és ott a képet is láttam, de azért mond már el, hogyan csináljam. Záporoztak a kérdések és közben mosolyogtam, hiszen igazi színfolt lett egy átlagos hétfői hétköznapon. Születésnapi vacsorát készített az egyik barátjának, olyan receptet választott bennem bízva, amit eddig még soha nem készített el. Örömből főzött és egészségesen izgult a végeredményt illetően, ami miatt mondjuk én egy kicsit sem aggódtam. Mért nem? Aki olyan lelkes, hogy utána jár mit, hogyan kell, hogy a barátainak kedveskedjen vele; tehát a szívét is beleadja a sütésbe, annak a főztje csak finom lehet. Végül a sült kacsa párolt lilakáposztával és gyömbéres édesburgonya pürével nagy sikert aratott. A társaság egyik tagja, ezt a képet készítette, amin Tás, ahogy Vuk hívná a tepsiben aranybarnán sütkérezik. A szakács bátran bezsebelhette a mosolyokat, hiszen adni jó.

Tás, a kacsa a tepsiben, azaz amikor a pasi főz

A legjobb barátom azzal hívott fel telefonon, hogy neki életbevágó segítségre lenne szüksége. Kiderült kacsát sütne párolt lilakáposztával és küldjem át neki a receptet. Hát ezen ugyan nem múlik, ezért gyorsan át is küldtem neki, majd másnap egyfolytában csörgött a telefonom. - Itt vagyok a boltban pecsenye kacsát vegyek vagy hizlaltat? Majd egy óra múlva megint csörgött. - A tepsit olívaolajjal kenjem ki vagy vajjal? Aztán egy óra múlva ismét megszólalt a mobilom. - Az édesburgonyát egyszerűen megfőzzem vagy serpenyőben süssem, majd pürésítsem? A kacsa szárnyait, hogy hajtom a nyaka alá? Néztem a blogodon és ott a képet is láttam, de azért mond már el, hogyan csináljam. Záporoztak a kérdések és közben mosolyogtam, hiszen igazi színfolt lett egy átlagos hétfői hétköznapon. Születésnapi vacsorát készített az egyik barátjának, olyan receptet választott bennem bízva, amit eddig még soha nem készített el. Örömből főzött és egészségesen izgult a végeredményt illetően, ami miatt mondjuk én egy kicsit sem aggódtam. Mért nem? Aki olyan lelkes, hogy utána jár mit, hogyan kell, hogy a barátainak kedveskedjen vele; tehát a szívét is beleadja a sütésbe, annak a főztje csak finom lehet. Végül a sült kacsa párolt lilakáposztával és gyömbéres édesburgonya pürével nagy sikert aratott. A társaság egyik tagja, ezt a képet készítette, amin Tás, ahogy Vuk hívná a tepsiben aranybarnán sütkérezik. A szakács bátran bezsebelhette a mosolyokat, hiszen adni jó.

Vegetáriánus hetek következnek

Hús nélküli receptek jönnek, mivel itt az új év és úgy gondoltam eljött az ideje a tisztító kúrának. Három hétig nem fogyasztok semmilyen formában húst, lemondok a kávéról és lemondanék a dohányzásról is, ha még dohányoznék. Ha érzel magadban egy kis spirituszt tarts velem és érzed egyre jobban magad a bőrödben. 

A kúra első napjára, azaz holnap ebédre a gombapaprikást készítettem és mellékelem a  hozzátartozó korábban közzétett receptet.
Tejfölös gombapaprikás 

  

Vegetáriánus hetek következnek

Hús nélküli receptek jönnek, mivel itt az új év és úgy gondoltam eljött az ideje a tisztító kúrának. Három hétig nem fogyasztok semmilyen formában húst, lemondok a kávéról és lemondanék a dohányzásról is, ha még dohányoznék. Ha érzel magadban egy kis spirituszt tarts velem és érzed egyre jobban magad a bőrödben. 

A kúra első napjára, azaz holnap ebédre a gombapaprikást készítettem és mellékelem a  hozzátartozó korábban közzétett receptet.
Tejfölös gombapaprikás 

  

Boldog új évet!

Átléptünk 2013-as esztendőbe,
szeretném megköszönni az észrevételeket, a sok receptötletet és a támogatást, amikor új gluténmentes irányra váltottam. Az idén is sok újdonságot hozok majd nektek és természetesen ínycsiklandozó ételeket. Ízekben gazdag boldog új esztendőt kívánok!

Az újév első napjára egy irodalmi recept a szellemi gourmand-oknak.

Coelho-torta, 

avagy 

kis konyhai alkímia

Santiago azt álmodja, hogy tortát eszik. Miután felébred, úgy dönt, hogy megvalósítja álmát. Elindul beszerezni a hozzávalókat. Útközben találkozik Melkhizedekkel, a Főszakácsmesterrel, akitől megtudja: „Ha akarsz valamit, a Mindenség összefog, hogy kívánságod megvalósítsd.” Persze csak akkor, ha szívből jön. Santiago szívből kíván egy tortát. Melkhizedek azt is mondja neki, törekedjen arra, hogy a Személyes Tortáját süsse és ne másét. A fiú elindul a Tortakészítés útján. Átkel a tejtengeren, aztán a nagy margarinhegyek mellett visz az útja, végezetül átkel a lisztsivatagon. A sötét kakaóportól nem lát tisztán, de az öreg Melkhizedek mindig ott van vele. Akkor is, ha nincs. Időnként hallja, ahogy beszél hozzá. „Minden meg van írva a Nagy Szakácskönyvben.” A fiú követi utasításait. Útközben megtanulja, mi az az alkímia, avagy hogyan lesz a cukorból, lisztből, tojásból, kakaóból Torta. És a Torta hogyan alakul át az emberben Szerelemmé. Vagy bármivé. A Kedvező Kezdet utáni Akadályokon keresztül eljut a Nagy Próbatételig. Vajon-e milyen-e lesz-e? Legyőzi fél elméjét. „Nem piskóta!”, hallja Melkhizedek hangját, és tudja, hogy most már ő is csodákra képes. Pillanatok alatt kész is a Személyes Tortája. Kinyitja a hűtő ajtaját, hogy hideg helyre tegye. Ott áll egyik kezében a Tortával és nem hisz a szemének. A hűtőben már ott a kész Torta. „Megmondtam – hallja Melkhizedek hangját –, a Mindenség összefog, hogy kívánságod megvalósítsd.” Ha ezt tudtam volna – mondja Santiago –, inkább a szobában olvastam volna Coelho legújabb könyvét.

De ez „Meg volt írva”.

 /Ördögh Ottó: VIP – Világirodalmi paródiák/

Boldog új évet!

Átléptünk 2013-as esztendőbe,
szeretném megköszönni az észrevételeket, a sok receptötletet és a támogatást, amikor új gluténmentes irányra váltottam. Az idén is sok újdonságot hozok majd nektek és természetesen ínycsiklandozó ételeket. Ízekben gazdag boldog új esztendőt kívánok!

Az újév első napjára egy irodalmi recept a szellemi gourmand-oknak.

Coelho-torta, 

avagy 

kis konyhai alkímia

Santiago azt álmodja, hogy tortát eszik. Miután felébred, úgy dönt, hogy megvalósítja álmát. Elindul beszerezni a hozzávalókat. Útközben találkozik Melkhizedekkel, a Főszakácsmesterrel, akitől megtudja: „Ha akarsz valamit, a Mindenség összefog, hogy kívánságod megvalósítsd.” Persze csak akkor, ha szívből jön. Santiago szívből kíván egy tortát. Melkhizedek azt is mondja neki, törekedjen arra, hogy a Személyes Tortáját süsse és ne másét. A fiú elindul a Tortakészítés útján. Átkel a tejtengeren, aztán a nagy margarinhegyek mellett visz az útja, végezetül átkel a lisztsivatagon. A sötét kakaóportól nem lát tisztán, de az öreg Melkhizedek mindig ott van vele. Akkor is, ha nincs. Időnként hallja, ahogy beszél hozzá. „Minden meg van írva a Nagy Szakácskönyvben.” A fiú követi utasításait. Útközben megtanulja, mi az az alkímia, avagy hogyan lesz a cukorból, lisztből, tojásból, kakaóból Torta. És a Torta hogyan alakul át az emberben Szerelemmé. Vagy bármivé. A Kedvező Kezdet utáni Akadályokon keresztül eljut a Nagy Próbatételig. Vajon-e milyen-e lesz-e? Legyőzi fél elméjét. „Nem piskóta!”, hallja Melkhizedek hangját, és tudja, hogy most már ő is csodákra képes. Pillanatok alatt kész is a Személyes Tortája. Kinyitja a hűtő ajtaját, hogy hideg helyre tegye. Ott áll egyik kezében a Tortával és nem hisz a szemének. A hűtőben már ott a kész Torta. „Megmondtam – hallja Melkhizedek hangját –, a Mindenség összefog, hogy kívánságod megvalósítsd.” Ha ezt tudtam volna – mondja Santiago –, inkább a szobában olvastam volna Coelho legújabb könyvét.

De ez „Meg volt írva”.

 /Ördögh Ottó: VIP – Világirodalmi paródiák/

Karácsonyi jókívánság nektek

A Téli éjszaka életem első verse, amit tíz évesen írtam,

 ma már máshogy fogalmaznék, de meghagytam eredeti állapotában.

Fogadjátok sok szeretettel és egyben ezzel kívánok nektek meghitt békés karácsonyi ünnepeket.

Téli éjszaka

Homályos csend van a szobában,

Kint süvít a hó derengő éjszakában.

Mindenki alszik.

Néhány kutya őrködik.

Az erdő közepén fülesbagoly vadászik.

Egy nyúl búvóhelyet keres magának.

A róka álma nyugodt.

Jóllakott, hisz zsákmányt fogott.

Miért  is lenne rossz az álma?

Kicsi kölykei összebújva alszanak mellette:

Boldogan, fáradtan, aranyosan.

Kint térdig ér a hó,

Süvít a szél, de ők nem fáznak,

Hiszen vackuk biztonságos.

A kakasülőn kakas ül,

Félig aluszva, félig ébren őrködik.

Néhány róka eloson a kapu előtt.

Ilyenek a téli éjszakák: kemények,

hidegek és érdekesek.

Szeressétek a természetet, s állatait.

Karácsonyi jókívánság nektek

A Téli éjszaka életem első verse, amit tíz évesen írtam,

 ma már máshogy fogalmaznék, de meghagytam eredeti állapotában.

Fogadjátok sok szeretettel és egyben ezzel kívánok nektek meghitt békés karácsonyi ünnepeket.

Téli éjszaka

Homályos csend van a szobában,

Kint süvít a hó derengő éjszakában.

Mindenki alszik.

Néhány kutya őrködik.

Az erdő közepén fülesbagoly vadászik.

Egy nyúl búvóhelyet keres magának.

A róka álma nyugodt.

Jóllakott, hisz zsákmányt fogott.

Miért  is lenne rossz az álma?

Kicsi kölykei összebújva alszanak mellette:

Boldogan, fáradtan, aranyosan.

Kint térdig ér a hó,

Süvít a szél, de ők nem fáznak,

Hiszen vackuk biztonságos.

A kakasülőn kakas ül,

Félig aluszva, félig ébren őrködik.

Néhány róka eloson a kapu előtt.

Ilyenek a téli éjszakák: kemények,

hidegek és érdekesek.

Szeressétek a természetet, s állatait.

Ajándék, akkor bonbon

"Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”

(Gombóc Artúr)

Ki ne szeretné a csokoládét? Remek ajándékozási ötlet főleg, ha saját magunk készítjük. Gondoltam nemcsak receptet, hanem egy kis csomagolási ötletet is megosztok veletek. Bolti bonbonos dobozt bátran használjuk és csomagoljuk be általunk választott csomagoló papírral.

Bármelyik szupermarketben lehet kapni praliné papír formát 100 db vagy 200 db van egy csomagban,  ezzel kicsit feldobhatjuk a különleges bonbonok ajándékozását. Többféle bonbont tettem egy dobozba, hogy legyen választási lehetősége a nassolónak.

Barna sütőpapírt használtam a doboz kibéleléséhez, hogy ne keveredjenek és ne törtjenek össze a bonbonok. Az ízesítést ráírhatjuk a dobozra vagy egyszerűbb formáját választva cédulákat is használhatunk.

Végezetül egy masnival feldobhatjuk vagy esetleg egy szalaggal átköthetjük az ajándékot.

Ajándékba bonbon? Igen, az enyém már ma gazdára talált, mert adni jó.

Ajándék, akkor bonbon

"Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tejcsokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”

(Gombóc Artúr)

Ki ne szeretné a csokoládét? Remek ajándékozási ötlet főleg, ha saját magunk készítjük. Gondoltam nemcsak receptet, hanem egy kis csomagolási ötletet is megosztok veletek. Bolti bonbonos dobozt bátran használjuk és csomagoljuk be általunk választott csomagoló papírral.

Bármelyik szupermarketben lehet kapni praliné papír formát 100 db vagy 200 db van egy csomagban,  ezzel kicsit feldobhatjuk a különleges bonbonok ajándékozását. Többféle bonbont tettem egy dobozba, hogy legyen választási lehetősége a nassolónak.

Barna sütőpapírt használtam a doboz kibéleléséhez, hogy ne keveredjenek és ne törtjenek össze a bonbonok. Az ízesítést ráírhatjuk a dobozra vagy egyszerűbb formáját választva cédulákat is használhatunk.

Végezetül egy masnival feldobhatjuk vagy esetleg egy szalaggal átköthetjük az ajándékot.

Ajándékba bonbon? Igen, az enyém már ma gazdára talált, mert adni jó.

Jobb adni, mint kapni?

Az advent kezdetén, amikor már kezdődik a visszaszámlálás az év hátralévő részéből, mindig eltöprengek, hogy ebben az évben mi történt. Elgondolkodtam hát a Varázslat fakanálon, hogy mennyi minden történt március óta, amióta közzétettem a fokhagyma krémleves receptjét. Eszembe jutott, hogy otthon nálunk a főzés szeretete adott és senki nem lepődik meg azon, hogy egy szombat délután felkel a kanapéról az ember és azt mondja, hogy megyek és sütök valamit. Sőt mostanság már előre telefonon leadják a rendelést, hogyha hazamegyek mire vágynak, mit süssek. Nyár elején az apám meglepett egy komolyabb fényképezőgéppel - mivel látta, hogy az új szenvedély tartósnak fog bizonyulni- , hogy "normális" ételfotókat tudjak készíteni. Mára már megszokottá vált, hogy főzés vagy sütés közben megjelenik valaki mellettem és fényképez. Sokszor hangzik el egy kérdés. - Lefotóztad már, megehetem? Gyakran van családi ötletbörze arról, hogy mi legyen a következő étel?  Minek van a szezonja? Ez a régi recept, hogyan oldható meg gluténmentesen? Az is előfordul, hogy az interneten kapok ötleteket ismerősöktől vagy barátoktól. Tudjátok mi a a legjobb az egészben? Amikor kapok egy képet, hogy megsütöttem a rakott cukkinit a barátnőmnek vagy amikor a munkahelyemen oda jön az egyik kollégám. - Tegnap megcsináltam az egyik receptedet- mondja. - Tessék? Hétfő reggel kilenc van és én banbán nézek rá. -Tényleg? -Melyiket? -Milyen lett? - kérdezem meglepve.

Nemrég betegen feküdtem otthon és az öcsém barátnője tőlem kért segítséget, hogy mit süssön tesóm neve napjára. Ott  ültem forró teával és mézzel, nem volt más dolgom csak instrukciókat adni. Kicsit szokatlan volt az régi-új tanári helyzet. Jó volt látni, hogy az a lány, akit évekkel ezelőtt megismertem - akkor még nem volt jártas a konyhában - most lelkesen süt. Még jobb látni az ünnepelt arcát, ahogyan örült a tortának. Büszke voltam Adrira és egy kicsit meghatott is, hogy átadtam a sütés szeretetét és receptet, tehát  a varázslat működik. Az elején, amikor elkezdtem az oldalt, azt gondoltam, hogy ha csak egyetlen embernek sikerül egy jó receptet vagy egy pozitív életérzést adnom már megérte. Kijelenthetem, hogy beigazolódott, mert valóban megérte. Jó készülődést kívánok mindenkinek az ünnepekre! Ne felejtsük el, hogy kapni jó, de adni még jobb!

Adri által készített torta

Jobb adni, mint kapni?

Az advent kezdetén, amikor már kezdődik a visszaszámlálás az év hátralévő részéből, mindig eltöprengek, hogy ebben az évben mi történt. Elgondolkodtam hát a Varázslat fakanálon, hogy mennyi minden történt március óta, amióta közzétettem a fokhagyma krémleves receptjét. Eszembe jutott, hogy otthon nálunk a főzés szeretete adott és senki nem lepődik meg azon, hogy egy szombat délután felkel a kanapéról az ember és azt mondja, hogy megyek és sütök valamit. Sőt mostanság már előre telefonon leadják a rendelést, hogyha hazamegyek mire vágynak, mit süssek. Nyár elején az apám meglepett egy komolyabb fényképezőgéppel - mivel látta, hogy az új szenvedély tartósnak fog bizonyulni- , hogy "normális" ételfotókat tudjak készíteni. Mára már megszokottá vált, hogy főzés vagy sütés közben megjelenik valaki mellettem és fényképez. Sokszor hangzik el egy kérdés. - Lefotóztad már, megehetem? Gyakran van családi ötletbörze arról, hogy mi legyen a következő étel?  Minek van a szezonja? Ez a régi recept, hogyan oldható meg gluténmentesen? Az is előfordul, hogy az interneten kapok ötleteket ismerősöktől vagy barátoktól. Tudjátok mi a a legjobb az egészben? Amikor kapok egy képet, hogy megsütöttem a rakott cukkinit a barátnőmnek vagy amikor a munkahelyemen oda jön az egyik kollégám. - Tegnap megcsináltam az egyik receptedet- mondja. - Tessék? Hétfő reggel kilenc van és én banbán nézek rá. -Tényleg? -Melyiket? -Milyen lett? - kérdezem meglepve.

Nemrég betegen feküdtem otthon és az öcsém barátnője tőlem kért segítséget, hogy mit süssön tesóm neve napjára. Ott  ültem forró teával és mézzel, nem volt más dolgom csak instrukciókat adni. Kicsit szokatlan volt az régi-új tanári helyzet. Jó volt látni, hogy az a lány, akit évekkel ezelőtt megismertem - akkor még nem volt jártas a konyhában - most lelkesen süt. Még jobb látni az ünnepelt arcát, ahogyan örült a tortának. Büszke voltam Adrira és egy kicsit meghatott is, hogy átadtam a sütés szeretetét és receptet, tehát  a varázslat működik. Az elején, amikor elkezdtem az oldalt, azt gondoltam, hogy ha csak egyetlen embernek sikerül egy jó receptet vagy egy pozitív életérzést adnom már megérte. Kijelenthetem, hogy beigazolódott, mert valóban megérte. Jó készülődést kívánok mindenkinek az ünnepekre! Ne felejtsük el, hogy kapni jó, de adni még jobb!

Adri által készített torta

Kalács készítés fortélyai Auguszt Cukrászda módra

Idén látogattam el először a Magyar Kézműves Ízek Vásárára, amelyet negyedik alkalommal rendeztek meg. A rendezvény három napos volt és az egyik kedves barátnőm, amikor invitált  nem rejtette el, hogy szerinte ott a helyem, mert lesz egy pár élő főző show. Ez a kijelentés olyan volt, mintha egy mézes madzagot húznának el az orrom előtt, rögtön igent mondtam hát. A választásunk a vasárnapi programokra esett, mert a reggeli bemutató fonott kalács és péksütemény készítésről szólt. Az utóbbi alkalommal itthon kakaós csigát készítettem, ami várakozáson felül jóra sikeredett, talán mert már kezdem kiismerni a gluténmentes lisztek szeszélyeit.

Kíváncsian vártam hát az Auguszt Cukrászda sütő bemutatóját. A színpadon lévő konyhában Komlós Gábor és Arató Auguszta közösen serénykedett, természetesen minket is közelebb invitáltak, így testközelből el tudtuk lesni a fortélyokat. Gábor előttünk mutatta meg a fonott kalács titkát, négyes fonattal dolgozott. Több kalácsot is készített nekünk, így jól megfigyelhettük az egyszerű praktikát és közben záporozó kérdésekre is válaszolt.

Sőt a közönség soraiból egy segítőt is kért a kifli készítéshez és mosolyogva a kezébe nyomta a sodrófát, a választása a barátnőmre esett. Számomra ez nem volt meglepő fordulat, mivel Ildi és Gábor előtte már arról beszélgetett, hogy ki hány fonatból készít otthon kalácsot és Ildi elárulta ő hatos fonás titkát is tudja.

Jó volt látni az örömöt mindkettejük arcán, a profi cukrász és a hobby szakács pár perc erejéig magától értetődően együtt dolgozott. Több kalács készült, amelynek a tetejét Auguszta megkente tojássárgájával és meghitette mandulával. Készült még briós, pálmalevél is, az is megkapó volt, ahogyan Gábor egy egyszerű lisztbe rajzolt ábrával pillantok alatt elmagyarázta a leveles tészta titkát gondolván arra, hogyha valaki esetleg nem tudja.

A hangulat barátságosan könnyed volt, hiszen közvetlenség áradt belőlük és tetszett, ahogyan Auguszta a családjáról mesél, miszerint ő egy híres cukrász dinasztia sarja és számára nem volt kérdés, hogy ő is ezt fogja csinálni. Gáboron és Augusztán is látszott,  hogy szeretik azt, amit csinálnak és azon kevés emberek közé tartoznak, akiknek a munkájuk a szenvedélyük is egyben.

Auguszta elmesélte, hogy három gyerek édesanyja és talán a középső, aki sokszor bejár hozzá segíteni a cukrász üzembe talán majd folytatni fogja ezt a szép hagyományt. A kakaós csiga készítésénél megjelent mellette két gyerek és nem is volt nehéz róluk kitalálni, hogy az ő gyerekei.

A  kinyújtott tésztát megkenték vajjal majd porcukros kakaóval, ebben a kislány segédkezett. Olyan természetes magabiztossággal kente egyenletesen a tésztát, hogy öröm volt nézni. A nagyobbik 10 év körüli kisfiú pedig feltörte  tojást és pillanatok alatt szétválasztotta a sárgáját a fehérjétől, szóhoz sem jutottam a meglepetéstől. Ez igen, hiszen a mai világban kevés fiatal nemhogy tojássárgáját nem tud szétválasztani, hanem még főzni sem tud.

Szerencsések ezek a gyerekek,  hogy ebben a gasztronómiai légkörben segédkezve nőnek fel és látván őket, ahogy ragyogó arccal figyelik a kalács készítést biztos vagyok benne, hogy a családi hagyomány tovább fog folytatódni. Milyenek lettek a kalácsok? Jó volt nézni a kóstolók arcát, amint kisimulttá és mosolygóssá válik.

Természetesen én sem maradtam ki a jóból, mert a cukrászda standján macaront találtam. Ez kis korong alakú sütemény mandulalisztből készül és pont olyan volt a tölteléke is, amit végig kóstolhattam. Nagyon ízlett a diós, a kávés és a mindent felülmúlt a málnás macaron íze, az jutott róla az eszembe simán lepipálja a nyáron a Bruge-ben tesztelt macaronokat.

Kalács készítés fortélyai Auguszt Cukrászda módra

Idén látogattam el először a Magyar Kézműves Ízek Vásárára, amelyet negyedik alkalommal rendeztek meg. A rendezvény három napos volt és az egyik kedves barátnőm, amikor invitált  nem rejtette el, hogy szerinte ott a helyem, mert lesz egy pár élő főző show. Ez a kijelentés olyan volt, mintha egy mézes madzagot húznának el az orrom előtt, rögtön igent mondtam hát. A választásunk a vasárnapi programokra esett, mert a reggeli bemutató fonott kalács és péksütemény készítésről szólt. Az utóbbi alkalommal itthon kakaós csigát készítettem, ami várakozáson felül jóra sikeredett, talán mert már kezdem kiismerni a gluténmentes lisztek szeszélyeit.

Kíváncsian vártam hát az Auguszt Cukrászda sütő bemutatóját. A színpadon lévő konyhában Komlós Gábor és Arató Auguszta közösen serénykedett, természetesen minket is közelebb invitáltak, így testközelből el tudtuk lesni a fortélyokat. Gábor előttünk mutatta meg a fonott kalács titkát, négyes fonattal dolgozott. Több kalácsot is készített nekünk, így jól megfigyelhettük az egyszerű praktikát és közben záporozó kérdésekre is válaszolt.

Sőt a közönség soraiból egy segítőt is kért a kifli készítéshez és mosolyogva a kezébe nyomta a sodrófát, a választása a barátnőmre esett. Számomra ez nem volt meglepő fordulat, mivel Ildi és Gábor előtte már arról beszélgetett, hogy ki hány fonatból készít otthon kalácsot és Ildi elárulta ő hatos fonás titkát is tudja.

Jó volt látni az örömöt mindkettejük arcán, a profi cukrász és a hobby szakács pár perc erejéig magától értetődően együtt dolgozott. Több kalács készült, amelynek a tetejét Auguszta megkente tojássárgájával és meghitette mandulával. Készült még briós, pálmalevél is, az is megkapó volt, ahogyan Gábor egy egyszerű lisztbe rajzolt ábrával pillantok alatt elmagyarázta a leveles tészta titkát gondolván arra, hogyha valaki esetleg nem tudja.

A hangulat barátságosan könnyed volt, hiszen közvetlenség áradt belőlük és tetszett, ahogyan Auguszta a családjáról mesél, miszerint ő egy híres cukrász dinasztia sarja és számára nem volt kérdés, hogy ő is ezt fogja csinálni. Gáboron és Augusztán is látszott,  hogy szeretik azt, amit csinálnak és azon kevés emberek közé tartoznak, akiknek a munkájuk a szenvedélyük is egyben.

Auguszta elmesélte, hogy három gyerek édesanyja és talán a középső, aki sokszor bejár hozzá segíteni a cukrász üzembe talán majd folytatni fogja ezt a szép hagyományt. A kakaós csiga készítésénél megjelent mellette két gyerek és nem is volt nehéz róluk kitalálni, hogy az ő gyerekei.

A  kinyújtott tésztát megkenték vajjal majd porcukros kakaóval, ebben a kislány segédkezett. Olyan természetes magabiztossággal kente egyenletesen a tésztát, hogy öröm volt nézni. A nagyobbik 10 év körüli kisfiú pedig feltörte  tojást és pillanatok alatt szétválasztotta a sárgáját a fehérjétől, szóhoz sem jutottam a meglepetéstől. Ez igen, hiszen a mai világban kevés fiatal nemhogy tojássárgáját nem tud szétválasztani, hanem még főzni sem tud.

Szerencsések ezek a gyerekek,  hogy ebben a gasztronómiai légkörben segédkezve nőnek fel és látván őket, ahogy ragyogó arccal figyelik a kalács készítést biztos vagyok benne, hogy a családi hagyomány tovább fog folytatódni. Milyenek lettek a kalácsok? Jó volt nézni a kóstolók arcát, amint kisimulttá és mosolygóssá válik.

Természetesen én sem maradtam ki a jóból, mert a cukrászda standján macaront találtam. Ez kis korong alakú sütemény mandulalisztből készül és pont olyan volt a tölteléke is, amit végig kóstolhattam. Nagyon ízlett a diós, a kávés és a mindent felülmúlt a málnás macaron íze, az jutott róla az eszembe simán lepipálja a nyáron a Bruge-ben tesztelt macaronokat.

Az igazi rizottó titka

Először látogattam el a Magyar Kézműves Ízek Vásárára és jól tettem, mert jó pár gasztronómiai élménnyel lettem gazdagabb. Hogy kerültem oda? Az egyik legjobb barátnőm hívott fel, hogy tudod, hogy most lesz ez a program?  Meglepetten válaszoltam, hogy nem, mert nem lehet naprakész az ember a főváros összes rendezvényéből. Nézd meg az interneten és hívj fel, hogyan döntöttél  jössz-e vagy sem! - hangzott el.  Utolsó mondatként hozzátette, hogy szerinte ott a helyem, mert az egyik chef is főz az egyik főzős csatornáról.  Ez az utolsó mondat rögtön megmaradt a fejemben és nem hagyott nyugodni, hiszen hobbyszakácsként  szeretek főzős műsorokat nézni és számtalan szakácskönyvet  is olvasok.  Szóval a profikkal főzni vagy sütni egy chefiskolában vagy éppen élő főzőshow-t nézni mindig remek alkalom arra, hogy tanuljon az ember.  Éltem hát az alkalommal és kíváncsian vártam Jenei Tamás főzését  a programok közepette.

A színpadon berendezett konyhában egy fiatal és mosolygós szakács jelent meg és bejelentette, hogy libamelles rizottót fog nekünk készíteni. A rizottó az egyik kedvenc  ételem, mert lehetőségek kánaánját látom benne. Számtalan formában  el lehet készíteni, ezt a lehetőséget a gluténérzékenyeknek is bátran ajánlom a figyelmébe.

Nagyon tetszett, hogy Tamás szívesen válaszolt a kérdésekre és bevonta közönséget. Felhívta a figyelmet az apró részletekre, invitált mindenkit, hogy menjünk oda hozzá közelről is nézzük meg, hogyan csinálja, milyen az állaga a készülő ételnek, milyen az illata és közben, aki szeretné egy kicsit kavargathatja is.

Hogy jó illat szállt-e  a levegőben? Lehetett volna másmilyen? Libazsírban sütött bele kolbászt, libamell készült el és a rizottóba is került egy kis bor valamint máj. Megbolondította a rizottó ízvilágát egy kis zsályával és kakukkfűvel.

Milyen volt az íze? Pontosan olyan, amilyennek lennie kell. Omlós libamell, isteni rizottóval és mártással. 

Sok emberrel találkozunk az életünk során, bennem mindig azok hagynak nyomot, akiken látom, hogy szívvel lélekkel csinálnak valamit, mint Tamás. Látom rajtuk, hogy az már nemcsak a munkájuk, hanem a szenvedélyük, vagy mondhatnám a szenvedélyük egyben a munkájuk is. Hogy mi az igazi rizottó titka? Egy jó recept nem elég, feltétlenül szükséges hozzá a főzés szeretete.